A korszerű fűtési rendszerek tervezésénél nemcsak a hőtermelő kiválasztása fontos, hanem az is, hogy az egyes berendezések hogyan működnek együtt. A rendszer megfelelő hidraulikai kialakítása hozzájárulhat a kiegyensúlyozottabb üzemhez, és bizonyos esetekben egy puffer tartály alkalmazása is indokolttá válhat. Használata azonban nem minden fűtési rendszerben szükséges, ezért érdemes az épület és a gépészeti rendszer sajátosságai alapján dönteni.

A puffer tartályok feladata alapvetően a fűtési rendszerben rendelkezésre álló hőenergia tárolása és a hőtermelő, valamint a hőleadók működésének összehangolása lehet. A tartályban tárolt fűtővíz később is felhasználható, így a hőtermelő és a hőleadó oldal működése bizonyos mértékig elválasztható egymástól. Különösen olyan rendszereknél lehet hasznos a puffer, ahol a hőtermelő működése és az aktuális hőigény jelentősen eltér egymástól. Ha például a fűtési rendszer pillanatnyi hőigénye alacsony, miközben a hőtermelő még hatékonyan tudna működni, a feleslegesen előállított hő egy része a pufferben tárolható. Később, amikor nagyobb hőigény jelentkezik, a tárolt energia visszakerülhet a fűtési körbe.

Hőszivattyús rendszereknél a puffer tartály alkalmazásának kérdését különösen körültekintően kell kezelni. Egy megfelelően megtervezett rendszer bizonyos esetekben puffer nélkül is hatékonyan működhet, más kialakításoknál azonban a tartály segíthet a szükséges víztérfogat biztosításában, a hidraulikai körök szétválasztásában vagy a hőszivattyú működésének stabilizálásában. A szükségességet ezért mindig az adott berendezés, a hőleadók és a hidraulikai rendszer alapján célszerű meghatározni. A puffer tartály kiválasztásakor a szigetelés minőségére és a csatlakozási lehetőségekre is érdemes figyelni. A megfelelő hőszigetelés csökkentheti a tárolt víz hőveszteségét, míg a csatlakozások és a tartály kialakítása meghatározhatja, hogy az adott rendszerben milyen módon használható fel a tárolt energia.